Pár hete elkezdett megváltozni a viselkedésem. Eddig én voltam a tökéletes kutya, velem példálóztak, h milyen kicsi és mennyi mindent tud, és milyen fegyelmezett! Nah ez jelentem sikeresen elmúlt :D Mondtam én nektek, h ez is eljön majd....
Valahogy így kezdődött: ahol lakunk, van egy hatalmas kert, a garázssor mögött. Ide szoktunk néha járni gazdival-Boval tréningezni, játszani, vagy csak heverni a fűben. De a szabály az, h mi Boval egyedül sose mehetünk, csak emberi felügyelettel. Én néha megfeledkezem erről és vhogy hátra kerülök szaglászás közben, de Bo hívására (ugat egyet gazdi kérésére) már rögtön rongyolok is vissza mindig. Aztán egyszer csak hiába hívott, "nem hallottam". Gazdiék ezt nem hagyták annyiban és utánam eredtek... És legnagyobb felháborodásomra megzavartak ama csodás elfoglaltságomban, h túrtam a földet egy kis,...szóval, macskakakáért, igen, erre kaptam rá mostanában. De vhogy senki nem akarja megérteni, h milyen jó kis hobbi az, ha a kutya élelem után kutat, szimatolgat a földön, pedig igenis az!! Igyekszem is minél gyakrabban hódolni neki. Azóta ha sétálunk kint az utcán, és én szabadon vagyok, semmi más nem érdekel, csak a terep aprólékos felszimatolása, esetleges táplálékszerű dolgok megevése. Ezért gazdi úgy döntött, h akkor most nincs szabadon engedés egy darabig. Amit mondjuk én nem bánok, mert pórázon is szeretek menni, akkor is kapok kaját, ha szépen megyek, úgyhogy nekem mindegy:D Nem nagy büntetés:P És hát itt a lényeg, rákaptam a rosszalkodásra, engedetlenségre, nemtörődömségre, leszaromságra, azaz elkezdtem igazán kamaszodni. Egyre többször megyek a saját fejem, még inkább orrom! után, a helybenmaradásom is, amire eddig olyan büszkék voltak, szépen elmúlt, mert egyszerűen nincs időm fekve kivárni a történéseket, Ti ugye megértitek? Gazdiáék sajna nem :(
Egyik reggel azt hiszem betöltöttem azt a bizonyos poharat....kiszöktem a házból a kertbe....ilyet eddig sose csináltam, szigorúan betartottam, h nem ugrom át a jelzés szerűen kapuba tett ládát. Gazdim utánam rongyolt, kaptam pár palackot a nyakamba :S és a ketrecben találtam magam... ott is maradhattam gondolkodni fél napig:S:S:S Bevallom, először úgy kezeltem a helyzetet, mint eddig, egy kis bünti leszidás, úgy csinálsz mintha megbánnád, aztán folytatódik minden. De most komolyan gondolták a dolgot, mert mikor azt hittem, h szabadulok, kiderült, h csak pisilni mehettem ki, utána visszakerültem tovább gondolkodni a történteken. És én gondolkodtam...
Hogy meddig tart, nem tudom, de most megint inkább jól viselkedek, és igyekszem gazdit kiengesztelni a történtekért, sokat bújok hozzá simiért, mindig vele akarok lenni, szépen, lelkesen dolgozok neki és a kajának:P
Valahogy így kezdődött: ahol lakunk, van egy hatalmas kert, a garázssor mögött. Ide szoktunk néha járni gazdival-Boval tréningezni, játszani, vagy csak heverni a fűben. De a szabály az, h mi Boval egyedül sose mehetünk, csak emberi felügyelettel. Én néha megfeledkezem erről és vhogy hátra kerülök szaglászás közben, de Bo hívására (ugat egyet gazdi kérésére) már rögtön rongyolok is vissza mindig. Aztán egyszer csak hiába hívott, "nem hallottam". Gazdiék ezt nem hagyták annyiban és utánam eredtek... És legnagyobb felháborodásomra megzavartak ama csodás elfoglaltságomban, h túrtam a földet egy kis,...szóval, macskakakáért, igen, erre kaptam rá mostanában. De vhogy senki nem akarja megérteni, h milyen jó kis hobbi az, ha a kutya élelem után kutat, szimatolgat a földön, pedig igenis az!! Igyekszem is minél gyakrabban hódolni neki. Azóta ha sétálunk kint az utcán, és én szabadon vagyok, semmi más nem érdekel, csak a terep aprólékos felszimatolása, esetleges táplálékszerű dolgok megevése. Ezért gazdi úgy döntött, h akkor most nincs szabadon engedés egy darabig. Amit mondjuk én nem bánok, mert pórázon is szeretek menni, akkor is kapok kaját, ha szépen megyek, úgyhogy nekem mindegy:D Nem nagy büntetés:P És hát itt a lényeg, rákaptam a rosszalkodásra, engedetlenségre, nemtörődömségre, leszaromságra, azaz elkezdtem igazán kamaszodni. Egyre többször megyek a saját fejem, még inkább orrom! után, a helybenmaradásom is, amire eddig olyan büszkék voltak, szépen elmúlt, mert egyszerűen nincs időm fekve kivárni a történéseket, Ti ugye megértitek? Gazdiáék sajna nem :(
Egyik reggel azt hiszem betöltöttem azt a bizonyos poharat....kiszöktem a házból a kertbe....ilyet eddig sose csináltam, szigorúan betartottam, h nem ugrom át a jelzés szerűen kapuba tett ládát. Gazdim utánam rongyolt, kaptam pár palackot a nyakamba :S és a ketrecben találtam magam... ott is maradhattam gondolkodni fél napig:S:S:S Bevallom, először úgy kezeltem a helyzetet, mint eddig, egy kis bünti leszidás, úgy csinálsz mintha megbánnád, aztán folytatódik minden. De most komolyan gondolták a dolgot, mert mikor azt hittem, h szabadulok, kiderült, h csak pisilni mehettem ki, utána visszakerültem tovább gondolkodni a történteken. És én gondolkodtam...
Hogy meddig tart, nem tudom, de most megint inkább jól viselkedek, és igyekszem gazdit kiengesztelni a történtekért, sokat bújok hozzá simiért, mindig vele akarok lenni, szépen, lelkesen dolgozok neki és a kajának:P
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése