2012. február 5., vasárnap

Elkezdtem a tanulást

Pár napja már itt vagyok, kezdem felvenni az itteni napi rutinokat, ismerkedem az új szokásokkal. Kint minden fehérbe borult, ezért sokat nem tudunk az udvaron lenni. De képzeljétek, arra már rájöttem, hogyha kint pisilek, kaját kapok. Persze néha még elfeledkezem magamról, meg nincs mindig idő ilyenekre a nagy játék közben, de már sokszor sikerül kint, illetve ha mondják, h "pisilj" tudom mire gondolnak és igyekszem teljesíteni. Megtanultam ülni is, illetve eddig is tudtam persze, de most már kérésre is. Ülni kell, mielőtt zsákból kapok enni, a bolhaugrásaimat valamiért nem díjazzák, pedig szerintem buli és alakformáló is. Ajtón való áthaladáskor is először le kell ülnünk Boval, gazdi kimegy elsőnek, megnézi, biztonságos-e a terep, majd visszafordul és mondja nekünk, h mehetünk. A falkavezérek feladata a terep ellenőrzése is, h biztonságos-e. Eddig ezeket a szabályokat tanultam meg. Az udvaron egyre többet rohangálunk Boval, már kezd kicsit nyitni felém, de azért még szigorúan tartja a határokat tőlem. Nem adja oda a labdáit, nem mehetek a fekhelyére, nem ihatok vele egyszerre, és a játékokat is sokszor elveszi tőlem. Pedig szerintem tök jókat tudnánk együtt játszani, sokkal nagyobb móka lenne. Nah, még adok neki kis időt, had szokjon :)
Az udvaron kívül is voltunk már, ilyenkor gazdim ölében ülök végig, kedvenc plédembe csavarva, mert amúgy nagyon fáznék. Eleinte zavartak az autók, nem igazán tudtam, h mi az. Hangos, nagy, jön megy mellettünk hol gyorsan, hol lassan, de gazdi sokszor adott enni, mikor egy ilyen zajos szerkezet elrobogott a közelünkben, így a figyelmem a zsákra összpontosult és szépen megszoktam őket, már a nagy hókotrótól se félek, ha elég messze marad tőlem, persze :D
Viszont a póráz nevű izé nagyon nem tetszik. Ha rám teszik, tiltakozásképp leülők és nem mozdulok. A ketrecből már engedtem, kevésszer reklamálok, mindenből viszont nem lehet! Ezért ehhez igyekszem makacsan ragaszkodni, de néha elég nehéz, mikor a dummyt lobogtatják előttem. Ha elég éhes vagyok, sajnos nem bírok ellenállni és megfeledkezvén a pórázról, robogok is gazdihoz a zsákért. Nincs mit csinálni, a kaja nagy úr :)

1 megjegyzés: